A Száguldó Őrnagy

PUSKÁS FERENC (1927–2006)

A valaha élt legismertebb és legnépszerűbb magyar ember Budapesten született, 1927. április 1-jén.

A család az elsőszülött gyermek érkezését követően Kispestre költözött, ahol az édesapa, idősebb Purczeld Ferenc állást és labdarúgóként félprofi szerződést kapott a várostól. Öcsiék közvetlenül a pálya mellett laktak a szerény szoba-konyhás szolgálati lakások egyikében. A szomszédban nevelkedett a másfél évvel idősebb Bozsik József, aki később a Kispestben és a válogatottban is együtt emelkedett Puskással a világhírig.

A helyi fiúk környékbeli grundokon rúgták naphosszat a saját készítésű rongylabdát, közülük a legügyesebbek – köztük a kis Puskás – a Kispest kölyökcsapatában pallérozódtak tovább, jórészt Puskás papa irányításával. Annyira szerették a játékot, hogy még a világháború idején is mindent megtettek azért, hogy a különféle leventebajnokságokban futballozhas- sanak – holott már megbénult a sportélet az ország nagy részén.

Öcsi 1943-ban, tizenhat évesen bemutatkozott a Kispest NB I-es felnőtt csapatában, s a háború után meghívást kapott az újra összeálló válogatottba is. Már húsz-huszonkét évesen megkísérelték elcsábítani a nyugati sztárklubok, ő azonban annyira erősen kötődött Kispesthez, hogy eszébe sem jutott külföldre költözni. Puskás maradt, a válogatott Helsinkibe utazott: 1952-ben olimpiai bajnoki címet nyert a magyar együttes, amelynek immár Puskás Ferenc volt a csapatkapitánya.

A következő évben az olaszok legyőzésével Magyarország megnyerte az Európa-bajnokság elődjét, majd „Az évszázad mérkőzésének” kikiáltott rangadón legyőzte az otthonában addig veretlen angol válogatottat. A csapat sorra nyerte a meccseit ezt követően is, egészen az 1954-es világbajnokság döntőjéig, ahol váratlanul, és rendkívül balszerencsés módon vereséget szenvedett Nyugat-Németországtól, így Puskás nem a világbajnoki trófeát, hanem „csak” az ezüstérmet vehette át a FIFA elnökétől Bernben. 

Puskás Ferenc 1950-ben esküdött örök hűséget feleségének, az akkor tizennyolc esztendős Hunyadvári Erzsébetnek. Egyetlen leányuk, Anikó 1952-ben született Budapesten, majd szüleivel együtt 1956-ban elhagyta az országot.

A válogatott az elveszített vb-döntő után magához tért, és Puskás vezérletével újabb ragyogó sikereket aratott. A 1956-os forradalom viszont mindent megváltoztatott, de amikor november végén Öcsi és a többi Honvéd-játékos elhagyta az országot, még nem gondolták, hogy néhányan közülük évtizedekig nem térnek majd haza. A forradalom bukása, és a hazai sportvezetés rugalmatlansága, irigysége – no és a csábító nyugati lehetőségek – az Aranycsapat több világsztárját is arra az igen nehéz döntésre késztették: ne térjenek haza, próbáljanak külföldön szerencsét. Puskás Ferenc Bécsben és Olaszországban vészelte át a FIFA eltiltásával, a családtagok veszélyes kijuttatásával és csalódásokkal járó bizonytalan időszakot, majd mindenkit meglepve szerződést kapott a Real Madridtól, a korszak első számú csapatától.

Harmincegy évesen újra megfeszítette minden erejét, leadott tizennyolc kilogramm súlyfelesleget, és a kezdeti nehézségek ellenére helyet követelt magának a világklasszisokkal teli Real Madridban Az pedig szinte hihetetlen, hogy csaknem tíz évig tudott még a világ élvonalában maradni Európa legsikeresebb klubjának szupersztárjaként. A magyar válogatottban a korszak politikai dogmáinak megfelelően soha többet nem szerepelhetett, ám 85 mérkőzésen lőtt 84 gólja így is máig világcsúcs.

Elképesztő gólrekordjait a Madridnál újabb megdönthetetlen csúcsok követték: az 1960-as Bajnokok Ligája-döntőn négyszer, az 1962-es fináléban háromszor volt eredményes, Magyarország után Spanyolországban is négyszer nyert gólkirályi címet, s az összesített teljesítményt nézve minden idők legsikeresebb góllövője lett – és maradt az a mai napig.

Az Öcsiből „Panchóvá” lett kedvenc edzőként körbejárta a földgolyót: dolgozott valamennyi kontinensen, játékosai mindenütt rajongtak érte, s bemutatkoznia sehol sem volt szükséges. Legnagyobb sikerét a görög Panathinaikosszal érte el, a szinte amatőr csapattal 1971-ben bejutott a Bajnokok Ligája (BEK) döntőjébe, ahol csak a kor kiemelkedő együttesén, az Ajaxon nem sikerült felülkerekednie játékosainak.

Pályája végén hazatért a demokratizálódó Magyarországra, négy mérkőzésre afféle erkölcsi elégtétel gyanánt a válogatott szövetségi kapitányi tisztségét is ellátta, majd évekig képviselte az MLSZ-t és a magyar kormányt különféle nemzetközi delegációk vezetőjeként, tagjaként.

Egészsége azonban hamarosan megromlott, az Alzheimer-kór speciális fajtája támadta meg, és 2000-től folyamatos kórházi kezelésre szorult.

A Nemzet Sportolója, a magyarság huszadik századi szimbóluma volt Puskás Ferenc, aki 2006. november 17-én távozott el közülünk, hogy – ahogy ő mondta – csatlakozzon odafönn a többiekhez, a mennyei válogatotthoz. A legendás Schlosser Imre kedvéért kihúzódik a balszélre is, ha beveszik a csapatba, tréfálkozott egy nyilatkozatában. Valószínűbb azonban, hogy ezt a többiek nem engednék meg: Puskásnak ott is jár a tízes mez, és a csapatkapitányi karszalag, mert ő Magyarország örökös kapitánya… És a világ futballrajongóinak kedvence.

Forrás: Puskas.com

© Focivilág Pécs Kft. | 7622 Pécs, Bajcsy-Zs utca 9. mfsz 21-22. | +36 70 423-6044 | focipecs@furgenyuszi.hu | www.furgenyuszi.hu