Kezdjük szokni az új szabályokat

Ahogyan azt az agyon ismételt, Gary Lineker féle mondás óta tudjuk, a labdarúgásnak két fontos szabálya van. Persze azóta párszor már bebizonyosodott, hogy a németek nem mindig nyernek, és aki kedveli a megyei labdarúgást, az azt is pontosan tudja, hogy nem feltétlenül kell 22 játékos a labda kergetéséhez.

Azonban azért már jópár évtizede vannak szabályok, amik belénk égtek, akkor is, ha csak hobbiból űzzük ezt a csodaszép sportágat. Ki ne ismerné a mondást, hogy „a játékvezető a pálya része”, és melyik támadó csapat nem játszotta már el milliószor, amikor szabadrúgáshoz jutott, hogy megtoldották az ellenfél sorfalát, pusztán csak a kapus bosszantása miatt? Ezek a szép idők azonban elmúltak, június 1. óta ugyanis több új szabály is életbe lépett. És mivel a puding próbája ugyebár az evés, néhány Copa America-meccset elfogyasztva emésztgethetjük is a változásokat.

A jövőben már nem látunk ilyen „vegyes” sorfalakat

 

Akadnak olyan újdonságok is, amelyek nem biztos, hogy lázba hozzák a futball szerelmeseit a TV előtt ülve. Ilyen az, hogy a csapatvezetők is kaphatnak sárga illetve piros lapokat a mérkőzésen, ha sportszerűtlenül viselkednek, vagy, hogy a cserékkel sem tudnak majd taktikázni a trénerek a jövőben. Hiába jön ugyanis majd a 94. percben a nagy ötlet, hogy a legmesszebb álló játékost cserélik le, ugyanis június 1. óta már nem a kispadok közötti területen kell megtörténnie a cserének. A lecserélt játékosnak a partvonal hozzá legközelebb eső részénél kell elhagynia a pályát. Vége tehát a békeidőkbeli, perceken át tartó egészségügyi sétáknak is. Igaz, valószínűleg emiatt sem néznek majd drukkerek milliói a televízió készülékre bambán, hogy mi is történt, mint ahogyan az sem generál majd magasabb vérnyomást, hogy a pénzfeldobást megnyerő csapat a meccs elején eldöntheti, hogy el akarja-e végezni a kezdőrúgást, vagy átadja a lehetőséget az ellenfélnek.

Figyelve azonban a június 14-én startoló Copa America mérkőzéseit, több kimondottan furcsa, a régi szabályokhoz szokott szemet olykor még bántó furcsasággal is találkozhatunk.

 

Milyen kirúgás ez?

Az utóbbi évek felgyorsult játéka azt is eredményezte, hogy a 15-20 esztendővel korábbi szokás, nevezetesen, hogy a kirúgásnál a kapus nekifut, és jó messzire rúgja a bőrt, már nem igazán divat. Egyre többször esik meg, hogy a hálóőr csak kipasszolja a tizenhatoson kívül álló védőnek a labdát, hogy a csapat az elejétől építhesse fel a támadást. Ehhez képest, amikor a dél-amerikai kontinenstornán elérkeztünk az első kirúgáshoz – hacsak előtte nem ismertük már az új szabályokt –, csak pislogtunk. Merthogy az öt és felesen ácsorgó védő kapta a passzt. A játékvezető sípja pedig néma marad.

Nem is olyan régen ez még szabálytalan kirúgás lett volna, ma már el lehet így is végezni

Hogy is van ez? Eddig a büntetőterületen belüli, a védekező csapat által elvégzett kirúgás, vagy szabadrúgás esetén a játékszer csak akkor került ténylegesen játékba, ha elhagyta a tizenhatost. Eddig. Merthogy ez a szabály megszűnt. Mostantól abban a pillanatban játékba kerül a labda, amint belerúgtak. Ez tehát azt is jelenti, hogy a kapus akár az egy méterrel mellett álló társához is passzolhat, mint ahogyan azt is, hogy az „egész pályás letámadás” új értelmet nyer. Eddig ugyan ebből még nem láttunk nagyobb galibát, de benne van a pakliban, hogy már az ellenfél öt és felesén indított letámadás is egy új taktikai fegyver lehet a jövőben.

 

A bíró már nem a pálya része

Igen, gyerekkorunkban azt tanultuk, hogy ha a labda rápattan a játékvezetőre, akkor azt éppen úgy kell felfogni, mintha a kapufán, vagy a szögletzászlón csattant volna. Menni kell tovább, mintha mi sem történt volna. Könnyen ki lehet találni már: ez is csak június 1-ig volt így. Most már ugyanis egy úgynevezett „labdaejtési eljárás” következik, ha a laszti hozzáér a sporihoz. Szabad fordításban ez egyébként egyenlő a játékvezetői labdával.

Többször találkozunk majd ilyen jelenetekkel a jövőben

Mindenesetre érdekes látványt nyújtott a Paraguay–Katar találkozón közreműködő játékvezető, a perui Diego Haro, aki kis túlzással ötpercenként vette kézbe a labdát, mert valahogy a játékosok mindig „megtalálták”. Ítélkezni az új szabályok felett nyilván az idő fog majd, de első ránézésre ez leginkább csak arra jó, hogy lassítsa, megakassza a játékot.

 

Szent tehén lett a sorfal

A sorfal az a képződmény, amelyet a védekező csapat kapusa állít fel, az ellenfél egy veszélyes helyről járó szabadrúgását ellehetetlenítendő. Persze mindezt több, kevesebb sikerrel. Idáig ezt a falat a támadó csapat úgy próbálta meghekkelni, ahogyan csak tudta. Beálltak a sorfal mellé, elé, mögé, zavarták vele a kapust, és a falban álló játékosokat is. Ennek is vége van. A labdarúgás nemzetközi szabályalkotó testülete ugyanis úgy határozott, hogy a sorfal ezen túl pontosan az legyen, aminek kitalálták. A védekező csapat fegyvere a veszélyes szabadrúgások ellen. Innentől kezdve a támadó csapat tagjai 1 méternél közelebb nem is állhatnak a sorfalhoz. Vége tehát a kapus zavarásának, vége a közvetlenül a sorfal előtti, vagy mögötti mozgolódásnak. 


Akkor most hol is állhat a kapus?

Volt már egy pár büntető a Copán, és az eddigi tapasztalat az, hogy a tizenegyesek során a kapus helyezkedésére szolgáló új szabály egészen jól működik. Az utóbbi években nem egy BL-meccsen, vagy épp nagy válogatott tornán okozott fejtörést a kapusok mozgása a büntetőrúgásoknál. Hiába volt ugyanis kötelező számukra az elrúgás pillanatáig a gólvonalon állniuk, sokszor sokkal hamarabb mozdultak előre. Az új szabály ezen a téren már jóval lazább. Mostantól ugyanis már csak a kapus egyik lábának kell a gólvonalon, vagy azzal egy vonalban (a levegőben) lenni a büntető elrúgásának pillanatáig. A megengedő hozzáállás pedig az első tapasztalatok szerint nem azt érte el, hogy a hálóőrök még jobban elkanászodtak, hanem sokkal inkább az ellenkezőjét. Ez ugyanis egy olyan szabály, amit jóval könnyebb betartani, mint „elődjét”.

Bőven lesz magyarázni valója a játékvezetőknek a közeljövőben

 

Mindent egybevetve elmondhatjuk, hogy kicsit sem irigyeljük azokat a játékvezetőket, akik elsőként alkalmazzák élesben az új szabályokat, hiszen mindezt három nagy tornán, a Copa Americán, a szintén most zajló Afrikai Nemzetek Kupáján és a női világbajnokságon, nézők milliói előtt, és óriási tét mellett kell megtenniük.Szóval esetükben talán kivételesen lehetünk egy kicsit megengedőbbek, és szemüveg helyett kívánjunk egy kis szerencsét nekik.

 

© Focivilág Pécs Kft. | 7622 Pécs, Bajcsy-Zs utca 9. mfsz 21-22. | +36 70 423-6044 | focipecs@furgenyuszi.hu | www.furgenyuszi.hu