Biztosan sokan találkoztak már focicipőket nézegetve azokkal a kétbetűs rövidítésekkel. Vagy azon morfondíroznak sokan, hogy két, ránézésre ugyanolyan cipő között talán azért van nagy árkülönbség, mert az egyik nem eredeti.
Lehet, hogy ismerős az FG, a TF vagy az IN betűkapcsolat, csak nem tudja az ember, hogy egészen pontosan mit jelent? Semmi gond! Most elmagyarázzuk, hogy melyik betűkód mit is takar pontosan, ha futballcsuka mellett látjuk, és az is világos lesz végre, hogy attól, hogy egy cipő olcsóbb, mint egy kinézetre megegyező társa, még az is eredeti.
Alapvetően három nagy csoportja van a futball cipőknek. A természetes fűre, a műfűre és a terembe használatos csukákat lehet egymástól megkülönböztetni. E három nagy alaptípushoz tartozik több betűjel is, más és más jelentésekkel. És, hogy bonyolítsuk kicsit a dolgot, akadnak olyan lábbelik is, amelyek amolyan átmenetet biztosítanak két nagy kategória között. Nézzük tehát szépen sorban, mit is jelentenek azok a nevezetes betűkódok!
A stoplik fixek, nem cserélhetőek, amelyeket elsősorban száraz, természetes talajon (füvön) lehet rendeltetésszerűen használni. Ez a leggyakoribb cipőtípus.
Ez is fix stoplikkal rendelkezik, és nagyon száraz, kemény, természetes talajon „működik” a legjobban. Ennek a cipőtípusnak kicsit alacsonyabbak a stoplijai, mint az FG cipőkén lévők, de több is van a talpon. Ennek oka, hogy nagyobb ütéscsillapítást biztosít a viselőjének a kemény talajon. Bár nem az a fő terepe, de akár salakos pályán is jól használható.
Csavaros stoplis cipő. Mivel ebben hosszabbak a stoplik, ideális választás felázott, természetes füves talajra, ahol megfelelő tapadást tud biztosítani rossz időjárási körülmények mellett is. Általában ezen a cipőtípuson van a legkevesebb stopli, többnyire 6 darab. Négy elől, kettő hátul. Hátránya ép ebben bújik meg, hiszen s kisebb stopliszám miatt rosszabbul oszlik el a talpra nehezedő nyomás.
Kimondottan műfűre fejlesztett futballcipő. Ellentétben a TF-fel, az AG-t már nem ajánlatos természetes füvön használni, azt ugyanis kifejezetten a műfű sajátosságaira fejlesztették. A lábat azon érő behatásokra szabottan erősítették meg a cipő szerkezetét.
Ez a típus már elsősorban műfűre alkalmas. Sok, apró és rövid „stopli” helyezkedik el a talpon. A TF cipők még valamiféle átmenetet képeznek, hiszen száraz, természetes füves pályán is jól lehet használni őket.
Itt már nincsenek stoplik, a cipő talpa sima felületű. Ideális választás terembe, parkett és műanyag borításra egyaránt. Az újabb IN cipők már non-marking technológiával készültek, ami megakadályozza, hogy a talajon fekete guminyomokat hagyjon. Hogy miért van két rövidítés is a teremcipőkre? Igazából a kettő közti különbség csupán annyi, hogy a két nagy sportszergyártó különbözőképpen használja a teremcipőket megkülönböztető rövidítést.
Megvan tehát, hogy melyik betűkombinációt kell keresnünk, ha fűre, műfűre vagy terembe keresünk magunknak cipőt. Jöhet a következő fontos kérdés. Honnan tudom, hogy mondjuk a Neymra, vagy Messi nevével fémjelzett lábbelik eredetiek-e? Hiszen ha csak rápillantunk a kínálatra, könnyen találkozhatunk két, első ránézésre megegyező darabbal – de az egyik valamiért olcsóbb. Mielőtt azonban összeesküvés elméleteket kezdenénk gyártani, gyorsan tisztázzuk: az olcsóbb cipő is eredeti cipő! A különbséget a kivitelezésben, és a felhasznált anyagokban kell keresni, nem pedig attól kell tartani, hogy az olcsóbb csukát talán nem is a kedvenc gyártónk dobta piacra.
A futballcipők esetében négy kategóriát különböztetünk meg. Ezt minden gyártó különböző módon jelöli a termék nevében. Mi most a két nagy, a Nike és az Adidas besorolásait mutatjuk meg.
Ezek azok a futballcsukák, amelyeket a legnagyobb sztárok is használnak. Ha valaki egy profi cipőt vásárol, akkor tényleg ugyanolyanban futhat ki a hétvégén a gyepre, mint a világ legnagyobb játékosai. Értelem szerűen persze a profi cipők a legdrágábbak is. A Nike a profi megkülönböztetést a cipő nevének végére biggyesztett „Elite” szócska beszúrásával oldja meg, míg az Adidas ezt egy szám alapú jelrendszerrel jelzi a vásárlóknak. Például a Predator Tango 18-as modelljének profi változata, a név végére kap még egy .1-et. Így lesz Predator Tango 18.1.
A professzionális cipők legfontosabb jellemzőit magukon viselik, igazából a legtöbb technológiai újítás ugyanúgy megtalálható rajtuk. Ugyanakkor a cipő fő alkotórészei nem teljesen ugyanolyan anyagból készülnek, mint a profiknál. A gyártók valamivel gazdaságosabb anyagból gyártják őket. Ennek köszönhető, hogy az áruk valamivel alacsonyabb. A Nike-nál ezek az „Pro” cipők, míg az Adidasnál, a fenti példánál maradva a 18.2-esek.
Árban egy újabb szinttel lejjebb kerülünk, ha a félamatőr cipőket vesszük szemügyre. Megjelenésében ez a változat is gyakorlatilag megegyezik a profi vagy félprofi társaival, ugyanakkor itt már néhány, a fenti cipőkre jellemző technológiai sajátosságot kihagy a gyártó – ennek tudható be az alacsonyabb ár. Aki nem topjátékos, de hetente többször is a pályán van, annak jó választás a félamatőr cipő, hiszen az ezekhez felhasznált anyagok nem csak tartósságot, de kényelmet is biztosítanak. A Nike a „Academy” elnevezéssel jelzi a félamatőr besorolást, míg az Adidasnál – maradva a Predator Tango 18-nál – a 18.3 mutatja meg ezt.
A negyedik kategóriába tartozó lábbelik sok esetben már kinézetükben is eltérést mutatnak a profiktól. Ezeket a cipőket elsősorban hobbi-játékosoknak készítik, akik nem teszik ki a lábbelit napi használatnak. A Nike-nál ezek a „Club” cipők, míg a három csíkos márka a 4-es számmal különbözteti meg a többitől (pl.: 18.4).
